Álom

Mikor lemegy a nap
S leszál az éj
Elhalványodik a fény
Ember s álat
Aludni tér
S eljő az álom
A nyugtató
Reggelig csodálható
A test pihen
S igy ébredünk
Reggel frissen!

őseid

Őseid már porladóznk
De te vagy az élet
Te vagy a holnap
Az örőkítő d n s lánca
Beleívódott minden
Porcikádba,
Te örzöd a multat
S viszed tovább a jelent
Figyeld
Minden eggyes léptedet!
Előre nézz
A multat már nem
Alakíthatod
Csak a jelen, s a jövő
Ami változtatható!

Ördög árok

Ördögároki
Lecsiszolt
Kőgolyok
Patakká duzzadva
Görögnek.
Öles fák
Állják utadat,
És szikla meredélyek
Ejtenek ámultba,
S mig szemed
Gyönyörködik
E tájon
Lábad eggyensúlyoz
A lecsíszolt sziklákon!

A zene szárnyán

A zene szárnyán
Szállj felém
S táncra kérj
Táncra kérj
Táncoljunk
Tengereken át
Hisz olyan szép
E nagy világ
A zene szárnyán
Szállj felém
S táncra kérj
Táncra kérj!
Hisz olyan
Rövid az éj!

Csend vala

Csend vala most
Néma a táj
Szellő sem rebben
Vthar van készülöben
Messziről morajlik
A fák üvöltése
A vihar öket
Már megtépte
Büszke koronájuk
A földön hever
Atornádó
mindent felemel!
Csend vala most
Csendes a táj
Gyászba borult
A határ!

Egy romantikus



Manajló András - Orgonacsokor
http://www.artunion.hu/16/manajlo-andras/

Egy romantikus pillanatban
Ültem a kertben egymagamban.
Néztem a virágzó orgonát,
S vázába tettem e csodát.

Egy romantikus hangulatban
Sétáltam a kertben úgy magamban.
Letéptem a virágzó orgonát,
S vázába tettem e csodát.

Egy romantikus hangulatban
Dúdolgattam egymagamban
A kilencedik szimfóniát,
A szeretet örök dalát!

A kutyának

A kutyának
Van négy lába
Van lompos
Vagy fodros
Síma vagy szálkás
Selymes Vagy göndör
Integető farka.
Ha csoválja
Te vagy a gazdája
Ha behúzza
Fél tőled
Ha morog
Jobb ha iszkolsz.
A kutya hű
És tanítható
Ha te vagy a gazdája
Vigyázz reája!

Álom és való

Álom és való
Össefonódó
Egy út
Az univezum
Bolygóján.
Forrás ,majd csermely
Folyóvá duzzadó
Tengerbe áramló
Változó hold sarló
Napok és évek
Kór a meghatározó
Szürke ködbe válló
Vagy napként ragyogó
Élet és halál
Egy út
Az univerzum
Bolygóján!