A jelen

A jelen visz előre
S az idő monoton mozgása
Kisér utamon
Egy kéz szorítás
Egy búcsu
A szeretet nem búcsuzik
Csak elkisér
Az útolsó
Pillanatig!

Az álom

Olyan mint az élet
Hol szép, hol csodás
Hol riasztó és felkiált
Ilyenkor jó
Az ébredés!

haikuk

Hervad a rózsa
Mert már ideje lejárt
Jön az új bimbó .

Most jön a vihar
Törve zúzva elszáguld
Sarjad az élet :

Mohósodó fák
Öreg Entek árnyai
A mag csírázik .

A tónak partján
Sikló siklik a vizbe
A béka hallgat .

Az erdő alján
Egy karcsú őz legelész
A füle nyitva .

Én most sétálok
A mult peremén járok
Nem nézek vissza.

Haiku

Ha a letépett
virág nem juthat vizhez
Csak pár percig él !

Ha az életet
Megzavarják a mérgek
Halnak a méhek !

A tudás néha
Maga a hamis kígyó
Ébredj rá ember !

A jelen és a mult

A jelen és a mult
A reggel már elmult
S a dél közeleg...
Délután itt az est
Majd éjfél után
Eltelt egy nap
S te már észre sem veszed
Hogy rohan az idő
Itt 87 felett !!

Csodás fák

Oh csodás fák
Árnyat adó erdők
Bükök tölgyek
Fenyvesek
Szeresetek engemet
S az emlékeimet.
Forás partján
Csepnyi ér
A múltrol mesél
S a korty mit
Akkor ittam én
Véremben lüktetve
Rólad mesél
Szeretni és szeretve lenni
Csak ennyit akartam én