Önmagának Laurel Burch - Szellemnő
Csak árnyéka volt.
Csendes volt az este.
A szellő a száraz
Falevelet sem kergette.
Kertek alján
Nyújtózkodik a dér,
Éreztem hogy engem is elér.
Bementem hát
A meleg szobába,
S mosolyogva néztem
A szeretet fénylő ablakára!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése