Egyik lábamat

Egyik lábamat
A másik elé téve
Sétálok az erdő
Sűrűjébe
A falevelek
Halk sóhajtással
A földre hullanak
Lábam elé terítve
Szőnyegét az avarnak
Amerre járok
Már nincsenek
Virágok
Csak a szél sóhajt
Vége van a nyárnak
Búcsút mondhatunk
A forró napsugárnak!