Az élet uttól

Az élet úttól fáradtan leverten
Kopár mezőkön ,zörgő avaron
Kószál a lelkem,

Közeleg az ősz a színek kavalkádja
Fáradtan simogat a nap
De a reggel már ködbe borul,

Október, november, december,
Közeleg a tél, a fák aludni térnek
S a tavaszról álmodnak!