Amikor a virágok
Aludni térnek
Akkor lesz igazán
Ereje a télnek !!
Ahogy közeleg az örök élom
Én az ölelésedre vágyom
Tudom az idő végtelen
Sajnos nem nekem
És neked sem..
A szó nem fejezi ki
Amit érzek
Elsírtam már minden könnyem
Könnyem már nincsen
A gondolatom is körbe körbe jár
Oly gyorsan elröppent a nyár
Leperegtek a fákról a levelek
Érzed a tél közejeg
Vár ránk az örök álom
Az ölelésedre vágyom !!!
Sajnos nekem nem..
Az idő az végtelen
Sajnos Neked sem ....
Ne haragudj rám
Mert nem tudlak feledni
Emlékeimben ott vannak
A legszebb percek..
A hűs forás
A csacsogó patak
A kőbánya
A hótaposó csizma
A gomba szedésre
és a csillagos égre
A hoszú séták
Minden pillanatára
Ne haragudj rám
De nem tudlak fejedni
Köszönöm hogy viltál
és vagy nekem
Örökre itt maradtál
a lelkemben ....
A szavakat azért találták
K i az emberek
Hogy ki tudják fejezni
Az érzéseiket
Bár van egy szó
Mi nehezen megmagyarázható
A lelkemben halk zene szól
S e zenében ott vagy Te valahol
A szívem doboglya az ütemet
A szavakat azért találták
Ki az emberek
Hogy kitudják fejezni
Az érzéseiket
De van egy szó
MI nehezen megmagyarázható
E szó szeretlek
Nem tudom miért?
Adj rá feleletet!!
TALÁN AZÉRT
MERT TE IS SZERETSZ !!!!
Hogy mondjam én el neked
Mit jelemt nekem e szó szeretet
Fényt, levegőt, virágzó bokrokat
Májusi virágokat sétákat
Kéz nyújtást meredek lejtőn
Esernyőt zuhogó esőn
Hogy mondjam én el Neked
Hogy miért nem feledlek
Mert szamár háton is közlekedsz
És hibáiddal együtt is szeretlek
Nem tudom miért Mindig megismerlek
Talán mert Te is akarod
Szeretlek ha akarod ha nem
Nélküled csak egy ember vagyok .
Én csak boldognak akarlak látni
Mosolygósnak egészségesnek
Tapsoljon az egész világ
Én csak néződ leszek..
Fények villanak arcodon
Tapsol a szinház
Tudom neked sokat jelent
A színház a mindened
Én csak néződ lehetek
S boldogan az vagyok!
Már csak a halál vár reám
Egy elárvult kihalt tanyán
Ő tudja mikor van itt a vég
Szívemben az utólsó láng is kiég
De addig várlak nézd kék az ég
Még a felhő sem tudja elvenni a fényt
Hogy szeretlek könnyű kimondani
Nehéz életed végéig megtartani
Búcsuzni nem szeretek mert az a vég...
Várni könnyebb Hisz eljösz még....
Addig is ájdjon meg az ég !!!
A festő álma
A színek igézete
Megálmodott kép ..
Öszbe borult lelki ablakod
Debussi tengerét sodorja felém
Érzelem hullámokat
Sodor a tengeri mély
Hulláma szívem partját mossa
És ez jöbb mint a csend
Tombolj, tombolj lelkem viharja
Rázd fel az erdő fáit
Zugj orkán , tépd a fákat
Utána jó lesz a csend
Egy szép kék nefelejts
Egy szép tavaszi virág
Kőveti a lila ibolyát
Lila felhőt fúj a tavaszi szél
Mond ki hogy megöregedtél
S az emlékek vihara tombol
Miért ,miért ilyen a vég?
Uram add vissza a Napfényt !!
Kis gyermek voltam
Előttem állt a nagy betüs élet
Olyan voltam
Mind aki e fóldre tévedt
Tele voltam álommal mesével
Szüleim és bátyáim szeretetével
Ám a politikusok mást akattak
Az életben mindent összezavartak
Árva gyerekek bújkáltak a bokrokban
S nem volt kegyelem akit elkaptak
Oly korban éltem én
Kenyér helyett nem jutott más
Csak a remény
Hogy mind ez egyszer véget ér
És véget ért
Életben maradtam én ...
Ha Te vagy az ősz
S a telet várod
Én leszek ki meleget súgároz
Ha esik a hó
Én leszek a csipkét varázsló
Ha hóvihar fenyeget
Szívemmel felfogom a komor szelet
S hideg szobádban
Én adom a kandalló melegét
Ha rám gondolsz
Érzem gondolatod
S nyugodtan alszom el
Mert Te vagy
Ki szeretetével Minden este
Átölel Jó éjszakát súgom
És így alszom el !!
Úgy szeretnék
Hozzád bújni
A válladat átkarolni
Hallgatni szíved dobbanását
Érezni lényed varázsát
Úgy szeretnék
Hozzád bújni
Kicsit ott pihenni válladon
Érezni tested melegét
És úgy várni az estét
Hallgatva a régi mesét
Egyszer volt hol nem volt
Volt egyszer egy iivsi lány
K i mindig valamerre eksétál
S te mindig vigyáztál rám
Drága jó Anyám !!
Ha majd egyszer
Leveszed álarcod
S megmutatod önmagad
Talán rádömbensz
Hogy éveket veszítettünk
Mit visszahozni nem lehet
Az idő kegyetlen
Monoton mozgása
Gúzsba kötötte emlékeimet
Minden hiába
Én nagyon szeretlek
Álarccal vagy álarc nélkül
Te vagy szerelmetes Testvérem ..
5 vagy 6 éves koromban
Kiléptem egy kapun
És eltévedtem !!!
Zuhog az eső
A tó felett varjú száll
Azt kiáltja kár ..
Azt kiáltja kár
A napozás oda már
Így szól a varjú ,,
Úgy hiányzol
Mint sívatagban a viz
Most 40ven fok van .
Most 40ven fok van
Húvös szobámban ülök
S Téged idézlek
Téged idézlek
A fák árnyéka hűsít
Csobog a forás
Csobog a forás
Átlátszó tiszta
Ott van egy gőte ....
Hol vannak már
Az erdei séták?
Hol van már a forrás ?
Hol van a sok sok emlék ?
Halványúlni kezd a mult...
Szerettünk és temettünk...
Felnőtek a gyermekek
És halványúlnak az emlékek
Az útólsó útunkra léptünk
Körülöttünk minden változik
Csak szívünk emlékezik
Köszönöm a sorsnak
Hogy vagy nekem
Még most is feléd nyújtom a kezem
A szereteted sóha sem feledem !!
Mikor elkerül az álom
Szívem halkan szol
Hol vagy? Hiányzól !
Susog a csend
Hol van ,hol van merre jár?
Oly forró a nyár
Szellő sem lebben
Madár sem rebben
A csend elterül
Itt vagyok egyedül
Nem súsog az erdő
Senki sem zavarja a csendet
Nem hallani az avar zizenését
Alszik a táj nyújtózik az éj ...
Mikor elkerül az álom
Szívem halkan szól
Hol vagy HIÁNYZOL !!!!
Nyár van forró nyár
Csak pihe felhők szállnak
Bókolnak a fák !
Nyilt levél
A világ politikusaihoz
És pénz embereihez .
A sors fekete lován
Vágtat a pusztítás
Lakások dőlnek össze
Amerre vágtat
S Apák fekszenek a paták alatt
Gyermekek maradnak árván
S porba hull a szeretet
Az Anyák menekülnek gyermekeikkel
Mert a föld nem terem élelmet
Ember hol vannak a bölcs döntések
A béke miért nem jó ?
Csak magad alatt vágod a fát
S e föld nem erre való
Nézd az aranyló búzatáblát
Ha felégeted nem lesz kenyered
A szabadon legelő álataidat
Tankok terelik a halálba
Ki ad akkor húst
A sok éhes szájba
Nincs olyan ember akinek jó
Az értelmetetlen háború
Kinek jó ha földünk lángokban áll
Kérdés ki fogja eloltani ?
Az élet háborgó tengerén
Együtt evezünk Ti meg én
Ha fúj a szél vitorlát bontunk
Ha elcsittul evezünk
S boldogan haladunk a vég felé
Mert az élet olyan ajándék
Mely a vég felé evez
Éld hát szeretetben az életed
Vedd észre e világ csodáit
És ne okozz bánatot
Minden este úgy feküdj le
Hogy boldogan indúljon
A más napod .
Nem tudok mást
Mjnt eldalolni
Saját bánatom és örömöm
Szerelemről szeretetről dalolni
A tavaszt köszönteni
Az ősztől búcsúzni
Hallgatni a párizsi őszt
Hallani hollo károgását
Lila tintákról álmodni
Búcsúzni szeptember végén
Szeretni és szeretve lenni
Szeretni gyermekeimet
Szeretni Téged
Kit feledni nem akarok
Nem tudok mást
Mjnt eldaloln
Saját bánatom és örömöm !!
Gömbölyű földünk
Napról napra
A végteleent járja
Mutatja nekünk a világot
A napot mely fényt súgároz
Sugarára nyínak a virágok
Zöldelnek a gyümölcsöt érlelő fák
Őzek szökkelnek, vaddisznók röfögnek
Medvék szaporodnak
Fácánok csipegetnek
Madarak fészket raknak
És mi Emberek
Szemét hegyek gyűlnek
És bűzös szigetet épít
Belőlük a tenger
Mert nem korhad el !!!
Áprilisi hó
Csodálni való
Virágzó barackfa
A reményt adó
Remélem a fagy
Nem csípte meg
Ami szép az is lehet rossz
😎A remény jót sugároz .
Oly közel vagy
És mégis oly távol
Érzed a szíven
Hogy lángól
Érted kiált
De csak én hallom
Hangját csillapítom
Csititgatom
Az út átváltozott
Télbe borult
Egy áprilisi napon
De minden hiába
Tavasz van tavasz van
S lila illatfelhőt fúj feléd
Az alkony !