Mikor csendben ültünk ott mi ketten

A Hűs  forrás mellett hallgatagon

Egy fény suhant át a zöld lombokon

Egy pillanatra megállt az idő

Csak ketten voltunk s a hű szeretet

Szívünk együtt dobbant a fák alatt

És lágyan megfogtad a kezemet

Akkor ott a forrásból ittam én

S átkarolt minket az erdei fény.....