Visszajöttek a gyermek évek
Egy plüs mackóval alszom
Mesélek neki rólad
És felidézem a múltat
A Gellért szálló mellet sétálunk
Mi négyen boldogan
Még nem tudjuk hogy pár nap
S mindennek vége van ...
Ott azok a boldog percek
Fényképek villannak a múltból
Visszajöttek a gyermek évek....
Sajnos csak álmok álom képek
De nagyon nagyon szépek ....
Rozsa lovag
Egyszer volt hol nem volt volt egyszer egy picinyke ország ,,S ennek az országnak az egyik elrejtett zugában élt egy helyre legény melynek keze nyomán szebbnél szebb épületek látták meg a napvilágot ..Történt egyszer hogy egy pöffeszkedő milliomos Így szolt hozzá Építs nekem egy olyan épületet, amilyen nincs senkinek ezen a világon.Jaj Uram miért ragaszkodsz ilyen épülethez. Hiszen nem ismerhetem a világ összes épületét .., palotáját..Erre zsoldosaival elfogatta... Innen el nem mész Míg meg nem tervezed s fel nem építed a világ legszebb házát..Törte a fejét a legény hogy most mit csináljon ... Mit tegyen . Törte a fejét egy nap , két nap, három nap de semmi sem jutott az eszébe . Szegény már nagyon elkeseredett ..Nagy bánatában már aludni sem tudott Már nem ízlett neki az étel. S a séta is csak rabságát juttatta az eszébe.Ahogy így nagy bánatában az erdőben üldögélt egy fatörzsön Egyszer csak megjelent előtte egy ősz öreg Apó..Hát te miért lógatod a fejed öcskös? szlt az Apó.. Mi lehet az a nagy baj amitől ennyire könnyes lett a szemed ?Az ifjú Elmondta nagy bánatának az okát Erre az öreg csettintett egyet, s azon nyomban egy szép rózsaszál került a kezébe.. Így szolt...Ez a rózsaszál megmutatja hogy mit tegyél...Az Ifjú elfogadta a rozsát s a keblére tűzte s ahogy a rózsaszál illatát beszívta, szebbnél szebb házak képe jelent meg előtte ..Egymás után vetette papira a szebbnél szebb házakat palotákat Már a századik rajznál tartott amikor az úrnak megtetszett az épület..S annak felépítését kérte..Igen ám a rajz az rajz ,,az épület pedig köböl fából épül Az ifjú szorgalmas volt.a rozsát is ápolta A fatörzs mellett meggyökereztette és minden nap meglocsolta és meglátogatta .. Épült a palota a világ minden tájáról csodájára jártak..Jöttek az építőmesterek hogy megcsodálják ezt a gyönyörű épületet Eltelt egy év , eltelt két év eltelt három év s már a harmadik év végefelé jártak Amikor az egyik szelemen fa így szolt az ifjúhoz Cserélj ki engem és dobj a patakba hogy Szabadon leuszhasak a nagy folyamba Az ifjú meghallgatta a kérését Kiszerelte s a patakba vetette Meglátta ezt az Úr és nagy göglyében Így szolt nekem az a fa kell Ha kell akkor húzza ki szolt az ifjú s a palota felé mutatott Kiáltozott az Úr és küldte a szolgáit hogy huzzák ki a fát A patak a szolgákat a fúlsó partra sodorta ,.. Majd én kihúzom ,majd én megmutatom Szolt a gazda hogy kel ezt csinálni s azzal a csákányát a fába vágta.. a fa sem hagyta magát s berántotta a dölyfös urat a vizbe.. Ki aztán a patak partján az összes házat megláthatta.. s Még talán még most is ott ül a fán ha csak ki nem sodorta a partra az ár ...
