2011. szeptember 1., csütörtök
2011. augusztus 30., kedd
Napraforgó
| Winson&Newton |
Őt éri a napnak első sugára,
s véle fordul nyugatnak virága.
Sárga szirom körbe-körbe
s ezer mag a közepébe.
Van Gogh vázába tette,
S a nyár hangulatát megfestette.
Napraforgó ezer arcú,
A földet nézi ha őszre fordul.
Ezer madár lakmározza,
S a madárijesztő kalapja
A széllel fordul jobbra- balra,
Végül a gazda learatja.
2011. augusztus 29., hétfő
2011. augusztus 26., péntek
Lehet másképp is élni ...
![]() |
| Magura Zsuzsa csodás Fraktálmandalája - Mandala neked c. oldal |
Lehet másképp is élni!
Vidáman, szeretetben,
Összefogásban, segítőkészen...
Lehet másképp is élni?
Munkát szeretve? Boldogan?
Erőnket próbára téve a sportban.
Lehet másképp is élni.
Másokon segítve gondtalan.
Szeretetben, békében boldogan.
Hát miért élünk haragban,
Gyűlölködve unos-untalan?
Harcban - ölni készen??
Mi kell ahhoz, hogy megértsem?
Hisz miénk a választás:
a jó és rossz között!
2011. augusztus 14., vasárnap
Mondókák
Kicsi kocsi kereke
beakadt a fészerbe.
Kicsi kocsi gyere ki,
vár a Péter ideki.
Kicsi kocsi guruló
a tartalma csudi jó
eper retek saláta
ő a május királya.
Eper, meggy, cseresznye,
mind elfér a begyembe!
A vitamin egészség,
ettől fél a betegség.Fűszál, szalmaszál,
a kasza jól kaszál.
Erős is az én Apám,
s mosolygós az Édesanyám!
2011. augusztus 7., vasárnap
Lenn a tónál
Lenn a tónál átellenben
Egy gólya lépegetett.
Csőrével odakoppintott a vízre,
S a víz körbevitte az üzenetet.
Lenn a tónál átellenben,
Egy öreg fűzfa állt.
Ágát a vízre hajtva,
Eltakarta a békát.Lenn a tónál átellenben
A gólya a csőrével odakapott,
S felugorva, szárnyát kitárva
Körbeszállt a kéklő ég alatt.
Lenn a tónál felzengett
A békák kórusa:
- Brekeke, brekeke brekeke,S a füzfa alá behúzódott a csend.
"Holdfogyatkozás"
| Asztalos Tibor fotója |
Állok a kertben s nézem a holdat.
Szeretném látni a fogyatkozást.
Köröttem a tücskök száza cirpel,
S hallom a bagolyhuhogást.
Figyelem a felhőt, mely felé halad:
körbevilágítva
egyre halványul konturja.
Állok a kertben, s nézem az eget.
Az éj sötétje vesz körül.
E néma csend a lelkemre ül,
S nem hallom a cirpelést.
Állok a kertben, s nézem a Holdat,
Már kikandikál a felhő mögül.
Újra hallom a cirpelést,
S a hu-hu-huhogást!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

