Még éjfélkor megkondul a nagyharang.
Az álom belengi hajlékomat.
A nyugati égen még ragyog a hold,
De amott keleten rózsaszín a táj.
Az éjt felváltja a reggeli fény
S a nyújtózkodó napnak
Hajnali sugara csókot dob
Ébredő gyermekem homlokára.
Kezdődik a nap fény-árnyék játéka,
S a felhők változásai
Sötét szürkétől hófehérig,
Fátyoltól, a ködbe borulásig.
Most még csillagok ragyognak az égen...
Már nem nézem, ... csak érzem,...
álmodom éppen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése