2012. július 23., hétfő

A jövő?

Felhő erszked
Két szememre.
Esője arcomat
Mosta.
Ám egy gyermek
Aprócska keze
Lesimogatta.
Kacagott a gyermek,
A fájdalmat
Nem értette,
Huncutkodva
Nézett fel
Két nedves szememre.
A bánat elillant,
S gyökerét kitépte.
Egy gyermek-kacaj
A jövő nemzedéke!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...